A Jó, a Rossz és a Csúf

Utazáskor szabadságon vagyunk, és azt gondoljuk, hogy ilyenkor minden belefér. Ami így is van, megengedhetjük magunknak az ételekben is a luxust, ráadásul a helyi ételeken és étkezési szokásokon keresztül jobban megismerjük az adott kultúrát. De mi történik, miután hazaértünk és visszatérünk a mindennapokba? Miért fontos, hogy a pihenés után tudatosabbak legyünk a táplálkozás terén?

Dr. Gergely Szabolcs írása– Health Coach Központ (x)

Elfogadott tény már, hogy a legtöbb krónikus betegség szervezetünkben egy anyagcserezavar, valamint részben ennek következtében kialakuló lappangó - krónikus gyulladásos környezet talaján alakul ki.

Táplálkozás szempontjából a legfontosabb gyulladást kiváltó anyagok lehetnek a hozzáadott cukrok és finomított szénhidrátok, feldolgozott növényi mag eredetű ipari olajok,valamint az úgynevezett feldolgozott élelmiszerek.

A hozzáadott cukrok és a finomított szénhidrátok a gyakori vércukorszint emelkedés és az ezzel járó fokozott inzulin termelés útján okoznak kedvezőtlen változásokat szervezetünkben és anyagcsere folyamatainkban. Az állandósultan magas inzulin szint okozza a túlzott zsírraktár építést (hízás) és a gátolt / károsodott zsírégetési képességet (fogyási képtelenség). Ennek a jelenségnek egyenes következménye az inzulin rezisztencia, mely a 2-es típusú vagy más néven felnőttkori cukorbetegség, valamint több krónikus betegség (magas vérnyomás, elhízás) előszobájának tekinthető. A magas inzulinszint másik káros “hozománya” a gyulladásos környezet kialakulásának, és fenntartásának elősegítése (Fung, 2019), (Bikman, 2020).

A cukrok és finomított szénhidrátok további kedvezőtlen hatása a bélflóra károsítása, mely ezáltal előnytelen összetételűvé válva ugyancsak hozzájárul az említett krónikus gyulladásos környezet létrejöttéhez, valamint károsan befolyásolja immunrendszerünk működését is.

A legnagyobb problémát az élelmiszeripar által előállított magas fruktóz tartalmú szirup (HFCS-High fructose corn syrup) jelenti, amelyet édesítésre használnak. A fruktózt a szervezet nem tudja direkt energiatermelésre fordítani (zömmel zsírrá alakul), emellett a sejt energiatermelő részecskéit, az ún. mitokondriumokat is túlterheli, ezzel tovább csökkentve a zsírégető kapacitásukat (Lustig, 2021). A cukoros üdítőitalok és gyümölcslevek fogyasztása ezért nem ajánlott. Valódi gyümölcs esetén azonban más a helyzet, mert a gyümölcsben lévő különböző típusú rostok miatt a felszívódási, emésztési folyamatok másképp zajlanak, így a szervezet hatékonyabban tudja a fruktózt feldolgozni. A nyers gyümölcs egészséges hatásait emellett ásványi anyag- és vitamin-, valamint antioxidáns tartalmuknak is köszönheti.

A hozzáadott cukrok és finomított szénhidrátok mellett a másik káros tényező a növényi mag eredetű ipari olajok. Ide tartozik a napraforgó, repce, szója, gyapotmag, kukorica. Az ezekben található ún. többszörösen telítetlen zsírsavak (Omega 6) ugyan kis mennyiségben szükségesek a szervezetünk számára, azonban nagy mennyiségben gyulladásra hajlamosítanak. Továbbá ezek a zsírsavak az ipari feldolgozási folyamat (értsd: “labor” körülmények, magas hőmérsékletre való hevítés, oldószeres kezelés, kemikáliákkal történő szagtalanítás stb.) következtében további káros tulajdonságokra tehetnek szert (oxidatív potenciál, kémiai instabilitás, transz zsírok kialakulása). Felvetődik a kérdés: akkor mivel főzzünk, milyen zsírokat együnk? A növényi mag eredetű ipari olajok alternatívái lehetnek az állati eredetű zsírok (sertés, mangalica, kacsa, liba), vaj, a növényi források közül pedig az olíva- és kókusz olaj.

Végül említést kell tenni az ún. feldolgozott élelmiszerekről. A kulcs a feldolgozott szóban rejlik, feldolgozás alatt számos olyan élelmiszeripari módszert értünk, amely az ételt és annak alkotóelemeit, tápanyag összetételét (hátrányosan) megváltoztatja, értékes tápanyagokat (pl. rostok) gyakran eltávolít belőle, valamint szervezetünk számára “idegen” anyagokat ad hozzá, mint például ízfokozók, emulgeátorok, stabilizátorok, aromák, ételfestékek, tartósítószerek, (köztük cukrok, azon belül is gyakran gyümölcscukor, azaz fruktóz). Ezeknek köszönhetően ezek az ételek extrém ízletesek, etetik magukat, egészséges teltségérzetet nem váltanak ki, a természetes étvágycsilllapító hormonális reflexeket kikerülve túlevésre hajlamosítanak. A feldolgozott élelmiszereket könnyedén lefülelhetjük, ha elolvassuk az összetevők listáját (ennek feltüntetése szerencsére kötelező a gyártókra nézve). Praktikus tanács: ha az összetevők listája több, mint 6-8 elemet tartalmaz, valamint ezek egy része idegenül cseng a számunkra, az biztosan nem jelent jót. A feldolgozott élelmiszer ellentéte a “valódi” étel, amely ebben az értelemben nem esik át “kezeléseken”, így nincs szükség az összetevők listájára, viszont tápanyagokban, ásványi anyagokban, vitaminokban, rostokban stb. gazdagok. Minél jobban hasonlít valami a természetben való előfordulásához annál jobb. Zöldség, gyümölcs, sovány hús, hal, tojás lehetnek a klasszikus példák, de idesorolhatók a tejtermékek, finomítatlan gabonafélékből előállított termékek is.

A valódi ételek (A Jó), a hozzáadott cukrok, finomított szénhidrátok, növényi mag eredetű ipari olajok (A Rossz) és a feldolgozott élelmiszerek (A Csúf) tulajdonságait ismerve könnyebben navigálhatunk a különböző fajta és hatású élelmiszereket tartalmazó környezetünk útvesztőiben. Az említett anyagcsere eltérések (inzulin rezisztencia), és az ebből fakadó krónikus betegségek (2. típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás) már étrendi korrekcióval javíthatóak, illetve részben vagy akár teljesen visszafordíthatóak.

Együnk valódi ételeket, csökkentsük a cukor- és finomított szénhidrátok fogyasztását, kerüljük a rossz zsírokat és a feldolgozott élelmiszereket!

Programajánló:

A Health Coach Központ 2024. február 9 – 16. időszakban meghirdeti a Holisztikus szemléletű Exkluzív Egészségfejlesztő Programját a mesés Ománba. Ez egy kiemelt ajánlat, ahol a luxus nyaralás és a teljeskörű egészségfejlesztés együttesen magas szinten támogatja a résztvevőket. Utaztató partnerünk az IBUSZ utazási iroda garancia a biztonságos és zökkenőmentes szervezésre.

Ha úgy érzed itt az ideje a megújulásnak, csatlakozz szakembereinkhez, akik egyéni és csoportos coaching foglalkozások során segítenek az életmódváltás göröngyös útján elindulni! Célunk, hogy a közös munka során a résztvevők igényeihez igazított tematikával szakmai támogatást nyújtsunk. A mindennapokba könnyen beépíthető módszereket és készségeket adunk át, melyek az életmódváltás hosszútávon való fenntartását segítik elő.

A program leírása és a jelentkezés menete a linken keresztül elérhető. Olvashatsz továbbá a Health Coach Központ szakembereiről és a holisztikus egészségmegőrzés koncepciójáról is.

https://www.freestyleconsulting.hu/health-coaching

Várunk a csapatunkba!

A cikk forrásanyaga:

• Harcombe Z, Baker JS, Cooper SM, et al : Evidence from randomised controlled trials did not support the introduction of dietary fat guidelines in 1977 and 1983: a systematic review and meta-analysis. Open Heart 2015;2:e000196. doi: 10.1136/openhrt-2014-000196
• Fung, J. (2016). The Obesity Code. London, Scribe Publications
• Fung, J. (2016). The Complete Guide To Fasting. Las Vegas, Victory Belt Publishing
• Fung, J. (2018). The Diabetes Code. Vancouver, Greystone Books
• Nicolantonio, J. and Fung, J. (2019). The Longevity Solution. Las Vegas, Victory Belt Publishing
• Harcombe Z. (2019). US dietary guidelines: is saturated fat a nutrient of concern? British Journal of Sports Medicine 2019;53:1393-1396.
• Bikman, B. (2020). Why We Get Sick. Dallas, BenBella Books
• Lustig, R. (2021). Metabolical. London, Yellow Kite