Varsó – ott, itt.

Ahogy haladtam befelé a Chopin reptérről (mely akkora, mint a budapesti reptér) a belvárosba a 188-as busszal és bámultam a környéket arra jutottam, hogy kihozva ide 10 budapestit, kb. 9 nem tudná megmondani, hogy nem Budapest egyik külső kerületében van, hanem Lengyelország fővárosában. Megtévesztően egyforma utcák, épületek. Az egyetlen szembetűnő különbség, hogy a legtöbb ház kerítésén tábla jelzi, valamelyik biztonsági cég távfelügyelete alá tartozik.  A hasonlóság itt még koránt sem ért véget. Egyik központi utcája az Al. Jerozolimskie-n a pesti belvárost idézi, még akkor is, ha az épületeink nem egyformák és a közepén álló óriási pálmafa picit megzavarja az embert. Nem véletlen a „Polak, Wegier, dwa bratanki…”, az emberek hasonlóan öltöznek/viselkednek, mint mi itthon. Ha a magyar nőkre azt mondják szépek, szerintem a lengyelekre ez még inkább igaz. Nőként is kifejezetten feltűnt, hogy milyen csinos a lábuk és természetesen szépek. Szerencsére a férfiakkal sincs máshogy, úgyhogy különösen jólesett bámulni őket sétálás közben.

Tömegközlekedésük sűrű és jól működik. Minden buszon lehet venni jegyet automatából, a busz ablakán matrica jelzi, hogy készpénzes, vagy bankkártyás-e a lehetőség. A standard jegy ára 4,40 PLN, persze többfajta létezik (pl: napi jegy 15 PLN, 3 napos 30 PLN, stb). A tájékozódás egyszerű, jól láthatóak az utcanevek, a kereszteződésekben irányító táblák jelzik, melyik irányban melyik utca található. Az óvárosba (Stare Miasto) bármelyik irányból, de gyalog érdemes elsétálni. Útközben templomok sokasága, mint ahogy ez a vallásos Lengyelország minden városában így van. Központi tere a Zamkowy, ahol sokan üldögélnek, találkoznak és éttermek veszik körül. Innen indul a régi városfal a kastéllyal és a szépen rendbe tett óvárosi utcákkal. Érdemes kisétálni a folyóparti teraszok egyikére is. Nekem nagy kedvencem a Kultúrpalota, amit anno kommunista vezetők hivalkodása ihletett és engem leginkább az Empire State Building-re emlékeztet, mintha levágták volna a tetejét és iderakták (hasonló épülettel Rigában is találkoztam). Közvetlen mellette egy tetszetős üveg-design-nal kialakított pláza található, boltjai és szolgáltatásai ugyanolyanok, mint bármelyik itthoni plázának.

Sőt, ami kellemes meglepetésként ért, az áraik sokszor jóval kedvezőbbek, mint nálunk. Akár egy jeges tea a trafikból, akár egy éttermi étkezés, legalább 10-20%-kal olcsóbb, mint itthon. Valójában eddigi európai utazásaim során itt költöttem legkevesebbet ételre, kb a negyedét, amit ugyanennyi idő alatt Koppenhágában fizettem, pedig mindig jóllaktam. Ugyanez igaz a belépőjegyekre is, akár ezer forint alatt is megnézhetünk egy múzeumot. Másik nagy kedvencem a Park Lazienkowski pici kastélyaival. A park nagy és gyönyörű, jólesik bolyongani a váratlanul felbukkanó pavilonok között. Emelkedők, lépcsők, sétányok hálózzák be, a kicsi, de vízen álló központi kastély kedves látványa, a sok hattyúval és vadkacsával megnyugtató. A jegy kombinált, amely több épületbe is bejutást enged. Meg kell említenem még az interaktív és mély hatást keltő, II. Világháborúra emlékező Felkelés Múzeumát, melyre méltán büszkék és amelyben tényleg borzongatóan átéljük az 1944-es ellenállás nehézségeit, emlékeit. Kellemesebb a léleknek a Chopin múzeum, az elmének a Kopernikus Tudományos Központ szintén interaktív kiállítása lehet. Tény, hogy Varsó nem egy megapolis, nincs túl sok látnivaló, másfél nap alatt láttam mindent, mégis eddig itt éreztem leginkább otthon (erényei és hátrányai miatt is) magam. Simkó Adrienn