Olykor nem is kell messze menni az igazán tökéletes nyaralásért: a szomszédos Horvátországban minden adott a kellemes, mediterrán vakációhoz. A számtalan szigetet, az 1800 kilométer hosszú tengerpartot, az ódon városokat és a szurdokokkal, vízesésekkel, tavakkal tarkított hegyvidékeket egyaránt napsütötte életöröm járja át. Elég csak beleszagolni a fenyőtől, rozmaringtól és levendulától illatozó levegőbe, máris teljes a varázs!
Áradó napfény, arany homokos tengerpart, építészeti különlegességek, fantasztikus vidámpark és varázslatos élővilág – az ilyesmikért mindig érdemes utazni, főleg ha mindezt egyszerre megkaphatjuk a katalán Aranyparton.
- Hol nyaraltatok? - A Török Riviérán. - Kimozdultatok a hotelből? - Hát…
Dalmácia évtizedek óta kedvelt nyaralóhelye a magyar turistáknak. Könnyen megközelíthető autóval és busszal is, Splitig pedig akár vonattal is utazhatunk. Ódon városok, azúrkék tenger, hófehér sziklák adják a filmszerű hátteret az üdülésünkhöz, melyet izgalmas kulturális élmények, vízi és szárazföldi kalandok, zamatos falatok és pompás borok varázsolnak nagyon is élővé.
Karpathoszi nyári Görögországban valahogy hűségesebb az ember. Nem feltétlenül a párjához, hanem a jól bevált üdülőhelyéhez. Nehezen változtatunk, ha egyszer már eltöltöttünk egy felejthetetlen hetet valahol, ahol sütött a nap, és a kristálytiszta tenger selymesen hullámzott. Bár minden nap szóba került a mediterrán étkezés jótékony élettani hatása, mégsem tettek jót vonalainknak Kostas giroszai a sarki tavernában, és a parti bárban elszürcsölt koktélok számolatlan kalóriái. Nem bántuk, imádtuk...
Gondoltam kiruccanok, elég egy kis útikönyv néhány térkép-szemelvénnyel. Vagy nem. Én még városban életemben nem tévedtem el annyiszor, mint Brüsszelben. Talán nem vagyunk egymással kompatibilisek, rossz napom volt, vagy a városnak, nem tudom. Annyi bizonyos, hogy mindent nehezen találtam meg, bár talán épp ezért eljutottam oda is, ahová nem is terveztem.
Mert ezt vártam, a német higgadtságot, nyugalmat, precizitást. Aztán a sokadik dudálásnál és szemétnél a járdán megálltam, körbenéztem és értetlenül bámultam ki a fejemből. Hol vannak a germánok?!?!
Ahogy haladtam befelé a Chopin reptérről (mely akkora, mint a budapesti reptér) a belvárosba a 188-as busszal és bámultam a környéket arra jutottam, hogy kihozva ide 10 budapestit, kb. 9 nem tudná megmondani, hogy nem Budapest egyik külső kerületében van, hanem Lengyelország fővárosában.
Az első alkalom után elterveztem, hogy soha, de soha nem jövök ide többé… ennek ellenére most tavasszal nyolcadik alkalommal jártam ott és tutira veszem, hogy nem utoljára… Párizs olyan, mint a drogok. Ahogy ott sétálsz a baromi mocskos utcákon, vagy lehajítja eléd a tányért a pincér, fellöknek a metrón, vagy elfordítják a fejüket, amikor kérni akarsz egy kis segítséget, kérdezed magadtól, mi a fenének jöttem ide már megint?! Aztán azt veszed észre, hogy telik az idő, repülőjegyeket nézegetsz é...
Még csak szerelmesnek és művésznek sem kell ahhoz lenni, hogy Párizs megérintse az embert, a francia főváros egyszerűen mindenkire hatással van, aki erre jár. A filmekből, képeslapokról és könyvekből jól ismert épületek sajátságos vonzerővel bírnak, szinte elképzelhetetlen, hogy bárki is kihagyja a főbb nevezetességeket, annak ellenére, hogy számtalan kevésbé ismert csoda is várja itt az utazót.