Miskolc a Nyitott kapuk városa, Magyarország esszenciája, itt
minden megtalálható, ami az országban elszórtan van jelen. Miskolc a legek
városa is: a legrégebbi lakott település Magyarországon, itt látható
Közép-Európa legtöbb szereplős történelmi panoptikuma, itt található
Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza és a világon egyedülálló Miskolctapolcai
Barlangfürdő, amely egy természetes barlangrendszerben működik.
LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK:
Diósgyőri Vár
A Bükk-hegység kapujában épült a várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló együttes. A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyéből felmagasodó szikladombon emelkednek. E terület már a őskorban is lakott volt. Diósgyőrt a XII-XIII. sz. fordulóján élt Anonymus, III. Béla király jegyzője említi először.
A tatárjárás idejéig a Bors család tulajdonában volt a vár, amikor is elpusztult. Később új várat emeltek helyére, mely Ernye bán lakhelyéül szolgált. Ekkor már komoly kőépület volt. Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal így Diósgyőr is királyi székhellyé vált és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1424. és 1526. között hat királyné jegy-ajándéka, vidéki rezidenciája. Az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége.
Deszkatemplom
A temetőkert bejárata szépen faragott székely kapu. 1698-ban e helyen már egy fatemplom állt, amit többször át- illetve újraépítettek, majd 1938-ban lebontottak és Szeghalmi Bálint városi főmérnök tervei szerint, székely stílusú fatemplomot építettek fel. A templom 1997. december 4-én gyújtogatás áldozatává vált. Az eredeti tervek szerint, közadakozásból újra felépített templomot 1999. május 2-án szentelték fel. Bejelentkezéssel látogatható.
Avasi arborétum
A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. Az arborétum jelenlegi területe 6 hektár, ebből 4,5 hektár főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A lombos fákból álló gyűjtemény telepítésének kezdete 1995, előreláthatóan 2005-ben fejeződik majd be, ezért ez ma még nem látogatható. A fenyőgyűjtemény különálló rész, területe 1,5 ha, mely 630 különféle fenyőfajt és -fajtát tartalmaz, összesen több mint 1000 példányt.
Lillafüred
Az ország egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező üdülőhelye, Lillafüred – közigazgatásilag Miskolc város része – a Bükk hegység keleti szélén, 350 méter tszf. magasságban, a Szinva völgyében, a meredek hegyoldalakkal határolt Hámori-tó mellett fekszik. A Hámori-tó az 1810-es években jött létre, amikor Fazola Henrik megépíttette a Garadna és Szinva patakok összetorkolásánál a zsilipekkel ellátott völgyzáró gátat, hogy a felső-hámori vasverők meghajtásához a vízierőt biztosítsa. A tó hossza körülbelül másfél kilométer, legnagyobb mélysége 9 méter. A tavon nyaranta a Lillafüred Alapítvány által működtetett csónak-kikötő üzemel.
A közhiedelem szerint Lillafüred névadója gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter volt, aki 1892-ben felesége, Vay Lilla tiszteletére keresztelte el az egyik vadászat során felfedezett, lenyűgöző szépségű helyet.
Miskolci Állatkert és Kultúrpark
Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy már 1355-ben királyi vadaskert működött a Csanyik-völgyben. Tehát ez hazánk legrégebbi múltra visszatekintő állattartó helye. A Miskolc Városi Vadaspark lakossági összefogással jött létre, 1983. augusztus 20-án nyílt meg, s egy 21 ha-os gyertyános-tölgyes elegyes erdőben található. Területünk közvetlenül kapcsolódik a Bükki Nemzeti Parkhoz, így ízelítőt ad a Bükk hegység gazdag növényvilágából is. Állatkerti látogatása egyúttal egy csodálatos természeti környezetben tett erdei kirándulás is.
István-barlang
Lillafüred számos nevezetessége közé tartozik a kiépített és idegenforgalom számára is nyitott István-cseppkőbarlang, amely nem méretei vagy különleges képződményei miatt, hanem helyzeténél fogva vált híressé a Szinva-völgyben. A Lillafüred mellett elvezető egri műút felett magasodó hegyoldalban több kisebb-nagyobb üreget ismerünk, s a későbbi István-barlangot is csak mint "Kutya-barlangot" tartották számon. A hagyományok szerint a lillafüredi Kálvária-kápolna fölött nyíló lyuk akkor vált közismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, s napokig tartó ugatására felfigyeltek a helyi lakosok. Végül is két vállalkozó szellemű fiatalember kötélen leereszkedett, s kimentette.
Az István-barlangban különleges formájú cseppköveket láthatnak a látogatók. Legnagyobb mélysége 55, hosszúsága mintegy 350 méter, a vezetett túra körülbelül fél órát vesz igénybe. Levegője miatt gyógybarlangként is számon tartják.
Anna mésztufa-barlang
Az Anna-mésztufabarlang nem monumentális termek, óriás-folyosók és csillogó cseppkőcsodák látványát ígéri. Az évtízezredek óta szeszélyesen kanyargó Szinva-patak által szállított mész növényekre kövült csippkéi apró termek mennyezetén, és a termeket összekötő keskeny, mesterséges folyosók falain figyelhetők meg. A Palota-szálló alatti 40-45 méter vastagságú mésztufatömeg nagyobb növényeket is magába zárt.
GASZTRONÓMIA
Miskolci kocsonya
A miskolci közmondások közül országosan ismertté vált a "Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka". A két világháború közötti időben több száz, vagy talán ezer ilyen emlék vitte hírül a kocsonya történetét. Hogy pislogott-e a béka a miskolci kocsonyában vagy sem, mindmáig nem derült ki. Az viszont igen, hogy a miskolciaknak régtől fogva kedvelt eledele volt, s mint ilyet, a sokadalmakon kívül a korcsmákban, vendéglőkben is feltálaltak, nem beszélve az avasi vagy tetemvári pincékről, pincézésekről.
FÜRDŐKULTÚRA
Miskolc-tapolcai barlangfürdő
A Barlangfürdő Északkelet-Magyarország gyönyörű, turisztikai látnivalókban is gazdag környezetében, Miskolc város üdülőterületén, Miskolc-Tapolcán található.
A 16. században törökök, és a közelben állomásozó császári csapatok, a környező települések görög kereskedői, és asszonyai által fürdésre, gyógyulásra és mosásra használt melegvizű forráshely egyre támogatottabb, ezáltal látogatottabb, és ismertebb lett.
Ez a termálvíz nem olyan tömény, mint egyes gyógyvizek (a fürdőegyüttesben felhasznált termálvíz összes sótartalma nem éri el az 1000 mg/l-t sem) és sokan éppen ezért kedvelik. Ebben a vízben ugyanis - szemben az egyes sokkal töményebb gyógyvizekkel - korlátlan ideig lehet fürödni, úszkálni.
A miskolc-tapolcai Barlang- és Gyógyfürdő az alábbi betegségcsoportok gyógykezelésére alkalmas:
mozgásszervi betegségek,
légzőszervi betegségek,
gyomor-bélrendszeri betegségek,
szív- és érrendszeri betegségek.
JELLEMZŐ PROGRAMOK
Miskolci Kocsonyafesztivál - február
Miskolci Nemzetközi Operafesztivál - június
Miskolci Borfesztivál és Kézművesvásár - június
Diósgyőri Várfesztivál - tavasztől őszig
Zene és Fényfesztivál - július
KULTÚRA
Miskolci Galéria, Rákóczi-ház
Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, a hajdanvolt barokk kúria, ahová 1996-ban "költözött át" a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen a periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat), a tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve című, - a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású - történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki.
Feledy-ház
1988-ban a Deák tér 3. szám alatti műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást.
Petró-ház
Szalay Lajos grafikusművész állandó kiállítása.
Színháztörténeti és Színészmúzeum
A miskolci színészmúzeum gondolata Gyarmathy Ferenc színművészben fogalmazódott meg, aki az 1980-as évek közepétől gyűjtötte pályatársai relikviáit. A színművész és a köréje szerveződő Színész Emlékház Egyesület kezdeményezésére született meg a Miskolci Galéria által működtetett intézmény, amely 1996. október 22-én nyitotta meg kapuit.
Herman Ottó Múzeum Képtára
Mission Art Galéria
Miskolci Nemzeti Színház
A miskolciak mindig is kedvelték a színházat, és szívükön viselték a magyar színjátszás sorsának alakulását. Az egykori Korona-fogadó kocsiszínjében majd a Sötétkapu melletti csizmadiaszín alkalmi színpadán fellépő Déryné és társai oly mértékben meghódították a várost, hogy a miskolciak megrémültek, amikor 1816-ban a társulat Kassára indult vendégszereplésre: vajon visszatérnek-e a színészek? Ez a félelem adta meg a végső lökést ahhoz, hogy kőszínház építésébe fogjanak.
A Miskolci Nemzeti Színház hatalmas épületegyüttesének rekonstrukciója 1991 és 1996 zajlott, vezetője Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építőművész volt. A mai színház-komplexumban öt játszóhely található: Nagyszínház, Csarnok, Játékszín, Kamaraszínház, Nyári Színház.
Novemberi Programok:
